Szeptember 30-án, Benedek Elek születésnapján ünnepeljük a Magyar Népmese Napját. Az idén ez különösen nagy ünnep, mert Benedek Elek éppen 150 éve, 1859-ben született.
Ebből az alkalomból egy kétfordulós vetélkedőt tartunk. Az első forduló kérdéseit most kapjátok meg, és szeptember 15-ig adhatjátok le a gyerekkönyvtárban (2092 Budakeszi, Fő u. 108.) vagy Anikó néninél az iskolai könyvtárban. A teszt kitöltése online is lehetséges. A második feladatlapot szeptember elején vehetitek majd kézhez.
Akik a legjobb megfejtéseket küldik be, meghívást kapnak a gyermekkönyvtárba a Magyar Népmese Napján tartandó rendezvényre.
Ne felejtsétek el a totóra felírni neveteket, telefonszámotokat vagy e-mail címeteket, hogy értesíteni tudjunk titeket!

A második forduló kérdései (beadási határidő: 2009. szeptember 26.):
Nyomtatható verzió
Online kitölthető verzió (már nem elérhető)

Az első forduló kérdései (beadási határidő: 2009. szeptember 15.):
Nyomtatható verzió
Online kitölthető verzió (már nem elérhető)

Jó fejtörést kívánunk mindenkinek!

Kati néni

Benedek Elek, a Székelyföld szülötte 1859. szeptember 30-án látta meg a napvilágot Erdővidék egy kicsi falujában, Kisbaconban. Elsúő iskoláit Kisbaconban járta, majd a székelyudvarhelyi református kollégiumban tanult tovább. A kollégiumban nyelveket tanult, lelkes tagja volt az önképzőköröknek. Érettségi után Budapestre költözött, ahol az egyetem bölcsész karán magyar – német szakon folytatta tanulmányait. Tanárnak készült, de nem szerzett diplomát, hanem az újságírói pályát választotta. Diákévei alatt székelyudvarhelyi barátjával, Sebesi Jóbbal balladákat és népmeséket gyűjtöttek, ezt megmutatták Gyulai Pálnak. A híres kritikusnak azonnal elnyerte a tetszését a székely népköltési gyűjtemény, 1882-ben a Magyar Népköltési Gyűjtemény harmadik köteteként meg is jelentette.
Újságíró lett, a Budapesti Hírlap és más lapok munkatársa.
1884-ben feleségül vette Fischer Máriát.
1887- 1892-ig országgyűlési képviselő volt. Parlamenti beszédeiben a gyermekirodalommal, a népköltészet, a népnyelv, a közoktatás kérdéseivel foglalkozott.
Több napilapnál és folyóiratnál dolgozott szerkesztőként. 1889-ben Pósa Lajossal együtt megindította az első valóban irodalmi értékeket felmutató, hazafias szellemű gyermeklapot, “Az Én Újságom”-at, 1909-től pedig Sebők Zsigmonddal együtt szerkesztette a “Jó Pajtás” című gyermeklapot.
Ifjúsági könyvsorozatot indított Kis Könyvtár címmel, amely később “Benedek Elek kis könyvtára” néven jelent meg. 1900-ban a Kisfaludy Társaság tagjává választották. Az ifjúság számára meseátdolgozásokat (Ezeregyéjszaka, Grimm meséi), verseket, színdarabokat, leányregényeket, történelmi és irodalomtörténeti műveket írt.
1921-ben végleg hazaköltözött szülőfalujába, Kisbaconba. Itt szerkesztette 1923-tól haláláig a Cimbora című ifjúsági lapot. Egyre nyomasztóbb anyagi gondok között küzdött a lap életben tartásáért.
1929. augusztus 17-én levélírás közben érte a halál. Az utolsó három szó, amit leírt: „…fő, hogy dolgozzanak”. Ő volt a magyar gyermekirodalom hazai megteremtője.
Fontosabb művei: 1885-ben jelent meg a Székely Tündérország, amely már önállóan megírt népmeséket is tartalmaz. Hat évvel később jelent meg a Székely mesemondó. Az igazi vállalkozás azonban (1894-96) az öt kötetben megjelenő Magyar mese- és mondavilág volt, amely a millennium ünnepére készült.
Jelentősek mesefordításai, a Kék, Piros, Ezüst és az Arany mesekönyv.
Említésre méltót alkotott novelláival, regényeivel is: Katalin, Uzoni Margit, Mária, Huszár Anna, valamint a magyar nemzeti múltat népszerűsítő írásaival: A magyar nép múltja és jelene, Hazánk története, Nagy magyarok élete.
Újságíróként több lap munkatársa, szerkesztője volt. Hozzáértése, esztétikai igényessége nem ismert megalkuvást (Nemzeti Iskola, Néptanítók Lapja, Az Én Újságom, Jó Pajtás, Cimbora stb.).